A kérészek rendjébe tartozó rovar. A Tiszán április-május környékén rövid és szenvedélyes vízfeletti életük és tömeges rajzásuk (kirepülésük, násztáncuk, párzásuk, peterakásuk, pusztulásuk), egyedülálló természeti látványosság.
Lágy- vagy fás szárú, kúszó és kapaszkodó növények, amelyeknek a gyökérzete a talajban van, leveles, virágos száruk azonban más tárgyat (növényt, sziklát stb.) használ fel támaszul, hogy minél magasabbra nőjön fel a kellő mennyiségű fény megszerzésére.
Évelő lebegő vízinövény. Levelei levélrózsát formálnak, amely az aloé vagy az ananász levélzetére hasonlít. A levélrózsa magassága 15–50 cm, átmérője fél-egy méter. Az egyes levelek 15–40 cm hosszúak, lándzsa alakúak. Kétlaki növény. Porzós virága romlott hús szagával vonzza magához a rovarokat.
Sűrű csomókban növő lápi növényeknek a lápból gyakran egy méter magasságig is kiemelkedő, oszlop- vagy. kéveszerű, erős, vastag fonadéka.
A tökfélék családjába tartozó, többágú kacsaival akár 7-8 méter magasra felfutó, vékony szárú egyéves növény. Karéjosan osztott, ép szélű és érdes levelei, 3-4 centi hosszú puha, tüskés termés jellemzi. Invazív faj.
Heves vármegyei város. A Tisza-tavi régió központja. Itt található hazánk legnagyobb vízi erőműve.
Más néven kormorán. Barnás fekete tollú, közepes termetű, erős testfelépítésű vízi madár. Csőre hosszú, viszonylag magas és éles. Lába rövid, úszóhártyás, ezért a szárazföldön esetlenül mozog. Zuhanásos technikával halászik.
Ártéri puhafatársulásokban élő fás szárú, cserje- vagy fa termetű, lombhullató, kétlaki évelő növény. Hosszúkás, lándzsa alakú levelei vannak. A virágzatát a köznyelvben barkának nevezik.
Kicsi vagy közepes termetű, lágy szárú évelő növény. Keskeny, lándzsás levelei ha a növény hínárszerű, a vízben imbolyognak, ha vízparti, akkor két sorba rendeződnek. Apró jelentéktelen virágaik gömb alakú részvirágzatokba tömörülnek. Termésük buzogányszerű, amit a békák nem használtak.
A Föld legkisebb, 1-1,5 milliméteres virágzó növénye. A békalencsefélék közé tartozik. Ázsiában élelmiszerként is fogyasztják.
A keményfás ligetek egyik alkotója. Széles, félgömb alakú koronája, szürkés kérge, karéjos levelei vannak. Termése a makk.
A nedves, árnyas erdőkben élő évelő növény. 15-25 centi hosszú, lándzsa alakú, fokhagyma-illatú leveleit tavasszal gyűjtik. Salátákba, pogácsába használjuk. Könnyen összetéveszthető a mérgező gyöngyvirággal.
Lágy- vagy fás szárú, kúszó és kapaszkodó növények, amelyeknek a gyökérzete a talajban van, leveles, virágos száruk azonban más tárgyat (növényt, sziklát stb.) használ fel támaszul, hogy minél magasabbra nőjön fel a kellő mennyiségű fény megszerzésére.
3-4 méteres, barnászürke kérgű cserje. Invazív faj. páratlan számú tojásdad alakú levelei vannak. Pillangós virágja lila, bódító illatú. A méhek remek mézet készítenek belőle.
Puhafaligetek alkotója. 15–50 méteres, sima szürkés-zöldes kérgű, rombusz alakú karéjos levelei vannak.
Zsombékosokban vagy lápréten élő lágy szárú, 10–30 centiméter magas, évelő vízinövény. Laza fürtben csoportosuló virágainak sziromlevelei fehér, piros vagy lila színűek és jellegzetesen fehér rojtosak. Levelét hízókúránál étvágygerjesztőnek használják.
Itt lép be a Tisza Magyarországra.
A kenderfélék családjába tartozó, ártéri és ligeterdőkben olykor áthatolhatatlan bozótot képező, évelő kúszónövény. Barnássárga, bugában nyíló virágai vannak. A virágoknak nincsenek szirmai, a női virágok apró tobozoknak hatnak Sört készítenek belőle. Gyógynövény.
Mocsarakban, magassásasokban, és nádasokban élő, 80-300 centi magas sötétzöld, hengeres szárú növény. Fehéres ecsetvirágzata van. Ne keress rajta csomót!